A fogkefe története

A fogkefe a fogak tisztítására használt eszköz, melynek sörtéi segítségével az ételmaradékokat és lerakódásokat eltávolíthatjuk a fogaink felszínéről.

Fogkefe története

A fogkefe a fogak tisztítására használt eszköz, melynek sörtéi segítségével az ételmaradékokat és lerakódásokat eltávolíthatjuk a fogaink felszínéről.

Archeológiai leletek alapján az első, fogak tisztítására alkalmas eszközök különböző fadarabkák voltak, melyeket rágcsáltak egy ideig. Ilyen leleteket találtak az ókori Babilónia területén i. e. 3500-ból.

A muzulmán világban nagyon elterjedt a miswak vagy siwak használata, amit arakfából állítanak elő. A fa gyökeréből kivont anyag többek között a polifenolok családjába tartozó tannint tartalmaz, melynek antibiotikus és antivirális hatása van.

A vallás előírása szerint minden imádság előtt miswakot kell rágcsálni. Az ókori kínaiak aromás fadarabokat rágtak.

Az első sörtés fogkeféket ugyancsak Kínában készítették el. A vaddisznószőrből készült sörtéket egy bambuszdarabra vagy egy csontra erősítették. Európában túl erősnek találták a vaddisznószőröket, és puhább lószőrökkel helyettesítették.

Angliában a 18. században kezdték meg a fogkefék ipari gyártását. William Addis 1780-ban a börtönben töltött évei során fejlesztette ki a ma ismeretes fogkefe elődjét. Egy csontra lyukakat fúrt, és azokon áthúzta, majd megkötötte a szálakat. A szabadalmat H. N. Wadsworth 1857-ben kapta meg.

1938-ban a DuPont cég piacra dobta az első olyan fogkefét, melynek sörtéi szintetikus anyagból, nejlonból készültek.

Ma már sokféle fogkefét gyártanak különböző cégek és a fogkeféket külön feléképpen osztályozzák. A fő osztályozási módszer a sörték anyaga és keménysége alapján történik. A sörték korábban állati eredetűek voltak, manapság pedig kizárólag műanyagból készülnek. Három különböző keménységű fogkefét különböztetünk meg: lágy (soft), félkemény (medium) és kemény (hard).

(Forrás: www.wikipedia.hu)